Vendégek a világűrből?

A gyülekező 3 órakor volt az iskola előtt. Először én érkeztem, utánam Jutka néni. Már majdnem elindultunk, amikor megérkezett a két tudósjelölt: Varga Miklós és Misóka Zoltán. Elindultunk. Fél óra múlva megérkeztünk. Én még csak először jártam a Planetáriumban, ezért sokat érdeklődtem. Bementünk a hatalmas nagy kupolába. Néhány perc múlva elkezdődött az előadás.

Léteznek -e UFO-k, repülő csészealjak?

Van-e bizonyítékunk arról, hogy valaha itt jártak a Földön?

Lehetséges-e csillagközi hajózás?

Ilyen kérdésekre kaptunk választ a műsorban.

Ezután megkértük Jutka nénit, hogy a Városligeten keresztül menjünk haza. Persze Jutka néni megengedte. A Városligeten keresztül jövet nézelődtünk, hogy mi történik a majálison? Varga Miklós és Misóka Zoli célba lőttek. A céltáblát oda is adták, amit a rajnaplóban megőrzünk.

Ezután még annyi idő maradt, hogy a Szabolcs cukrászdában megegyünk egy-egy fagyit.

Végül vidáman elbúcsúztunk egymástól. (K.G.)

Vendégünk volt...

Sábics Lajos élménybeszámolót tartott a szófiai VIT-ről.

A beszélgetés végén a rajnaplónkba írt néhány gondolatot:

"...Kívánom az osztály valamennyi tanulójának, hogy életük legyen céltudatos és eredményes.

A tanulás éveit tegye széppé és teljessé a tanulásban elért jó eredmény és a közösségben szerzett élmény. Továbbá kívánom, hogy a diákéveket kövessék a felnőtt életben komoly munkasikerek."

Székesfehérvár

A tavaszi szünet utolsó napján, egy borús reggelen elindultunk Székesfehérvárra. A célunk terepszemle volt a májusi tanulmányi kiránduláshoz.
Hárman mentünk le: Gyöngyi, Ági, Bea (és Jutka néni)

A Déli pályaudvarról izgatottan indultunk a nagy útra.

Gyönyörködtünk a tájban, játszottunk, és egy órai út után megérkeztünk.

Gyöngyi volt az idegenvezetőnk, hiszen ott lakott néhány évig. Megnéztük a Szovjet Hősök emlékművét, a nemrégen megnyílt Fehérvár Áruházat, a Romkertet, az István Király Múzeumot, és még sok mindent, alig tudnám felsorolni a többit. Közben játszottunk, majd ebéd után eljutottunk a Bory-várba. Megcsodáltuk a gyönyörűen kiképzett kupolákat, a mesteri szobrokat, a várat körülvevő csodálatos parkot.

Sajnos kevés volt az idő, nem tudtunk mindent részletesen megtekinteni. Elkapott minket egy zápor, buszra ültünk és kimentünk az állomásra. A váróteremben kb. egy órát játszottunk a vonat indulásáig.

Élményekkel teli értünk haza, és sokáig emlékezni fogunk erre a szép napra. (Sz.B.)

Kerékpár keringő - Csúcshegy

Megnéztük a XVI. Nemzetközi Iskola Kupa úttörő-közlekedés-biztonsági versenyének döntőjét. A tét: az első négy helyezett Lisszabonba utazik a nemzetközi versenyre.

A verseny után divatbemutató és rövid zenés műsor következett, melyben fellépett Szuhay Balázs, Balázs Ágnes, Kovács Ferenc és Magay Klementina. A Határőrség zenekara gondoskodott a határtalanul jó hangulatról.

A verseny után a Csúcshegy felé vettük utunkat. A járművek gyorsan robogtak velünk. A Flórián téren a 37-es buszra szálltunk, s a Honvéd utcai megállóig mentünk. Onnan pedig irány a hegy!

Andinak égett a talpa, így a tempó elég lassú lett. Az is igaz, hogy a hegy a megszokottnál meredekebb volt. Lógó nyelvvel értünk a hegy tetejére. Ott rájöttünk, hogy alaposan eltájoltam magam. Egy ideig mentünk, közben megszomjaztunk. Egy házra találtunk, ahol kaptunk vizet, és útbaigazítást a turistaház felé. A végén a HHH-i menedékháznál kötöttünk ki, célunk pedig a csúcshegyi menedékház volt.

Egy tisztáson terepszemlét tartottunk, és, hogy minél rövidebb legyen az utunk, "toronyiránt" elindultunk lefelé. (a "torony" a busz végállomásánál levő sárga házikó volt) . Gurultunk és csúsztunk lefelé, végül kicsivel arrébb értünk le, mint ahonnan elindultunk. Onna irány a telkünk - tisztálkodni. Ott mosakodtunk, ittunk és mentünk haza. Útközben ibolyát szedtünk.

Nagyon fáradtan értünk haza. (M.F.)

Gellért-hegy - TÖRÖKUGRATÓ - Gellért-hegy

Április 5-én az iskola elől indultunk a Gellért-hegyre csúszdázni. Bár később szemerkélni kezdett az eső, az idő tűrhető volt. Miután megérkeztünk, rögtön élvezni kezdtük a változatosan összerakott csúszdákon a száguldást.

Mikor meguntuk, leültünk és tanakodni kezdtünk, hogy hová menjünk még? Végül a Csíki-hegyekkel szemben lévő Törökugratón kötöttünk ki. Átkecmeregtünk egy magas sziklafokon és a lejtőn lefelé folytattuk utunkat. Néhány perc múlva azonban megtor-pantunk, mert egy kb. 15 m mély szakadék állta utunkat. Leereszkedtünk és meglepődtünk, mert rengeteg kristályos kőzet hevert lábunk előtt. Megtömtük velük zsebeinket és hazafelé indultunk. Még "fölszaladtunk" a Gellért-hegyre és lecsúsztunk néhányszor. Majd a hegy másik felén kissé viszontagságosan, (nagyrészt nadrágféken) lemásztunk. Ezután gyalog átmentünk az Erzsébet-hídon és felszálltunk a villamosra, majd a trolira, amivel szerencsésen értük el otthonunkat.

Ifjúsági nagygyűlés