A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése

1979. december 1.

Pilisszentkereszt









Egy "verőfényes" decemberi napon kirándulni indultunk.
A cél: DOBOGÓKŐ volt.
Fél 8-kor indultunk a Batthyányi térről, HÉV-vel. Pomáztól gyalog folytattuk utunkat, s kb. 15 km-t mehettünk. Jutka nénivel együtt heten voltunk, és mint a képeken is látható, két KISZ-es vendégünk is akadt.
Pilisszentkereszten megálltunk, és megvártuk a buszt, ami a hely-színre szállított minket. Mert fáradtság miatt azt a pár km-t már nem bírtuk legyalogolni.
A hűvös idő ellenére elég jól kimelegedtünk. És bár majdnem mindenkinek volt valami baja, mégis jól éreztük magunkat.
Lelkileg és testileg is kifáradtan, de boldogan ért véget a kirándulás és a nap. (P.E.)













1979. szeptember 16.

Kőhegy

A KISZ Budapesti Bizottsága rendezte meg a Ságvári emléktúrát. A résztvevők Budapestről és Szentendréről tíz útvonalon juthattak el a célhoz, a Lajos-forrásnál álló Ságvári turistaházhoz.
A forrásnál Ságvári Endréről szóló műsorral és emlékművének megkoszorúzásával kezdődött, majd szórakoztató műsorral folytatódott a program.











1979. május 27.

GYEV-majális

Május 27-én 8 órakor indultunk Jutka nénivel a Gyermekélelmezési Vállalat által rendezett Hűvösvölgyi majálisra.
A Marcibányi téri Úttörőház előtt a meghívó fejében ajándékot kaptunk, mely egy doboz kekszből, egy túrórudiból, egy csomag ziziből, egy csokiból és egy lufiból állt.
Majd 9 órakor indult a különbusz a nagyrétre, ahol a gyermekek paradicsoma, és a NAUTILUS együttes várt.
Kissé fáradtan, de jókedvűen ért haza a kis csapat. (M.F.)















1979. április 29.

Zebegényben voltunk...

Erről a kétnapos kirándulásról csak ezt találtam... Tudtok segíteni?

1979. március 21.

Akadályverseny

Rajunk március 21-én csapatprogramon vett részt. Őrsönkénti akadályverseny volt. A Farkas-rétről indultunk és megérkeztünk a Normafához.
Hét akadály volt, melyek nagyon érdekesek voltak. Őrseink gyengén szerepeltek. A Robonson őrs 8. helyezést ért el, az Olimpia őrs 9. helyezést ért el. Utána a Normafánál jót játszottunk. Délután a mi rajunk fogaskerekűn ment haza. Fáradtak voltunk, de nagyon jól telt el ez a nap. (Sz.Gy.-V.T.)

1978. október 22.

Zebegény - Nagymaros

1978. október 22-én az Úttörőház meghívására Zebegénybe mentünk kirándulni. Tizenegy jelentkezőből ketten voltunk Jutka nénivel. A kijelölt útvonalat teljesen elkerültük. Láttuk a gyönyörű Dunakanyart. Fáradtan, de boldogan néztük a vonatból az útvonalunkat és a kitűzött célt.
Nagyon jól éreztük magunkat. (P.E.)

1978. október 15.

Hegyek között

1978. október 15-én heten elmentünk kirándulni. Először a Széchenyi-hegyre mentünk. Útközben két zacskó gesztenyét szed-tünk azzal a céllal, hogy a 3.zenei osztálynak Télapóra ajándékot készítünk belőle. Innen a Tündér-sziklához látogattunk el. A legtöb-ben meg is mászták a sziklát. Itt meguzsonnáztunk és tovább indul-tunk a Libegőhöz. Egy teljes órát álltunk sorba, míg végre felül-hettünk rá. Azután az Erzsébet kilátóba mentünk fel, ahol gyönyör-ködhettünk Budapest panorámájában. A következő állomás a Hárs-hegyi Erdei Tornapálya volt, ahol megcsináltuk az összes gyakor-latot. (Ehhez otthon még érméket is készítettünk, és egy-egy oklevél is járult hozzá.) Utána Úttörővasúttal elmentünk a Hűvösvölgybe. Onna szép emlékekkel indultunk haza. (A.T.)

1978. április 13.

Székesfehérvár

A tavaszi szünet utolsó napján, egy borús reggelen elindultunk Székesfehérvárra. A célunk terepszemle volt a májusi tanulmányi kiránduláshoz.
Hárman mentünk le: Gyöngyi, Ági, Bea (és Jutka néni)
A Déli pályaudvarról izgatottan indultunk a nagy útra.
Gyönyörködtünk a tájban, játszottunk, és egy órai út után megérkeztünk.
Gyöngyi volt az idegenvezetőnk, hiszen ott lakott néhány évig. Megnéztük a Szovjet Hősök emlékművét, a nemrégen megnyílt Fehérvár Áruházat, a Romkertet, az István Király Múzeumot, és még sok mindent, alig tudnám felsorolni a többit. Közben játszottunk, majd ebéd után eljutottunk a Bory-várba. Megcsodáltuk a gyönyörűen kiképzett kupolákat, a mesteri szobrokat, a várat körülvevő csodálatos parkot.




Sajnos kevés volt az idő, nem tudtunk mindent részletesen megtekinteni. Elkapott minket egy zápor, buszra ültünk és kimentünk az állomásra. A váróteremben kb. egy órát játszottunk a vonat indulásáig.

Élményekkel teli értünk haza, és sokáig emlékezni fogunk erre a szép napra. (Sz.B.)

1978. április 5.

Gellért-hegy - TÖRÖKUGRATÓ - Gellért-hegy

Április 5-én az iskola elől indultunk a Gellért-hegyre csúszdázni. Bár később szemerkélni kezdett az eső, az idő tűrhető volt. Miután megérkeztünk, rögtön élvezni kezdtük a változatosan összerakott csúszdákon a száguldást.
Mikor meguntuk, leültünk és tanakodni kezdtünk, hogy hová menjünk még? Végül a Csíki-hegyekkel szemben lévő Törökugratón kötöttünk ki. Átkecmeregtünk egy magas sziklafokon és a lejtőn lefelé folytattuk utunkat. Néhány perc múlva azonban megtor-pantunk, mert egy kb. 15 m mély szakadék állta utunkat. Leereszkedtünk és meglepődtünk, mert rengeteg kristályos kőzet hevert lábunk előtt. Megtömtük velük zsebeinket és hazafelé indultunk. Még "fölszaladtunk" a Gellért-hegyre és lecsúsztunk néhányszor. Majd a hegy másik felén kissé viszontagságosan, (nagyrészt nadrágféken) lemásztunk. Ezután gyalog átmentünk az Erzsébet-hídon és felszálltunk a villamosra, majd a trolira, amivel szerencsésen értük el otthonunkat.

1978. március 15.

Mindig a sárga úton...

1978. március 15-én fél 8-kor gyülekeztünk az iskola előtt. Amikor megbeszéltük a kirán-dulást, 14 pajtás jelentkezett, most indulás előtt már 16-an voltunk.
Elindultunk. Először a Moszkva térig mentünk, onnan a 22-es autóbusszal Budakesziig. Innen gyalog mentünk tovább. Makkosmáriánál megálltunk enni, majd folytattuk utunkat kiszáradt patakmedrekkel, völgyekkel és szakadékokkal bővelkedő tájakon.
Később megálltunk egy tűzrakóhelyen szalonnát sütni. Először az istennek sem akart meggyulladni a fa, mert nedves volt. Végre nehezen meggyulladt. Óriási füst keletkezett. A szalonnák nagyon lassan sültek, de mégis megpirultak valahogy. Megettük a finom sült szalonnákat. Eloltottuk a még mindig parázsló fahasábokat és tovább indultunk.
A 10. kilométer után már mindenkinek elfogyott az ivóvize. Kivétel volt Varga Miki, aki a fél liter tartalékát később jószívűen elosztogatta.
A 11. kilométernél elértük célunkat, a Csíki-csárdát. Sajnos óriási pechünk volt. Tudniillik a csárda szerdán tart szünnapot, így aztán hazaindultunk.
Már a rakparton jártunk, amikor a többség elhatározta, hogy felmegy a Gellért-hegyre. Aradi Tünde és Vetor Zsuzsa volt csak a terv ellen, de Jutka néni melléjük állt. Már a kirándulás alatt is dühös lett a fiúk egy részére, mert látótávolságon kívül mentek, és nem is akartak visszajönni. Nem mentünk a Gellért-hegyre.
A metrónál Nagy Karcsinak nem volt se forintosa, se bérlete és el akart futni az automaták mellett, de a metrósok elkapták és elzavarták.
Jutka néninél betelt a pohár és kijelentette, legalább két évig nem megyünk kirándulni. Felszálltunk a metróra és hazamentünk.
Így végződött a kirándulás.

1978. január 8.

Dobogókő

1978. január 8-án Dobogókőre készültünk, hogy pótoljuk, amit a téli szünetben elmulasztottunk.
A gyülekezőnél hárman jelentünk meg, és gondolkoztunk, elinduljunk-e ilyen "hatalmas" létszámmal? Elindultunk! Pomázig HÉV-vel mentünk. Ott kiderült, hogy a busz csak egy óra múlva indul, ezért betértünk a jól fűtött váróterembe: a kályha jéghideg, s a két szemben lévő ajtó sarkig kitárva. A busz érkezéséig megreggeliztünk, majd mi is sorbaálltunk a felszálláshoz. A forgalom méretére jellemző, hogy még ülőhely is jutott mindhármunknak - a lépcsőn. Kb. 10 órára értünk fel. Betértünk a Nimród szálló éttermébe egy-egy forró teára, de balszerencsénkre az utunkba került a TV-ből jól ismert játék, a kétszemélyes TV-tenisz. A játék hevében elfelejtkeztünk a teáról is.
Kis idő múlva elindultunk egy szép körsétára. Az út nagyon jeges volt, sok helyen csak a nadrágunkon tudtunk továbbjutni - természetesen lefelé. Útközben ismét elhagytunk egy pár kesztyűt, de mikor észrevettük, visszafordultunk, és a kesztyű - meglett!
Egy kis kitérővel felmentünk a kis állatkerthez, ahol sajnos csak szarvast és vaddisznót láttunk.
A kirándulás jól sikerült, azonban volt egy nagy hibája: hiányzott a szánkó. Ennek ellenére szívesen megismételnénk ezt az utat - akár más évszakban is. (P.E.)

1977. december 29.

Dobogókő helyett

1977. december 29-én Dobogókőre készültünk, de a kirándulás az esős idő miatt elmaradt.
Helyette először a Puskin moziba mentünk, ahol a Bombasiker című filmet néztük meg.
A mozi után a célunk a Planetárium volt.
A műsor címe: Utazás a Holdra. Amstrong volt az első, aki a Holdra lépett. Az ő szavaival fejeződött be az előadás: "Kis lépés egy embernek, de hatalmas lépés az emberiség történetében."
A délutáni program séta a Gellért-hegyen.
Estére ugyan meglehetősen kifáradtunk, de azért jól esett ez a kis kirándulás.

1977. október 23.

Múzeum helyett

Október 23-án a Budavári Palotába készültünk. A gyülekezőnél kiderült, hogy az a kiállítás, amit meg szerettünk volna nézni, megszűnt. Ezért tervünk módosult: menjünk kirándulni!
Menjünk, de hová? Mindegy, csak ki a kőrengetegből!
Így jutottunk el a Moszkva térre. Innen a Marcibányi tér felé vettük utunkat, majd 198 lépcsőn kellett feljutnunk. Szép környezetben, de még mindig lakott területen jutottunk fel a József-hegyre, ahonnan szép kilátás nyílt a városra. Jól ráláttunk a Hármashatárhegyre, ami ugyan megszabott időnkhöz képest távolinak tűnt, mégis, hossza tanakodás után elindultunk.
Sok kitérő után nagy meglepetésünkre a Pálvölgyi-barlang bejára-tánál találtuk magunkat.
Rövid pihenő után megmásztuk a barlanggal szemben lévő Mátyás-hegyet. Úttalan utakon mentünk, itt sem ösvény, sem jelzés nem volt; a földbe vert betonoszlopok közé kifeszített vashuzalok segítsé-gével jutottunk fel. Kb. egy óra telt el, míg a hegy lábától a tetejére felértünk, lefelé pedig egy ösvényen az út mindössze 6 percig tartott.
Amikor a buszról felnéztünk, nagyon meglepődtünk, mert innen lentről nagyon veszélyesnek látszott a terep.


1977. október 9.

Solymár

Reggel 9 órakor gyülekeztünk az iskola előtt. Utunk célja Solymár volt.
Budaligeten, Középső Jegenye-völgyön keresztül először a Zsíros-hegyre érkez-tünk. Útközben az erdő szélén felbukkant egy őz, ami a csoportnak nagy meglepetést és örömöt okozott. Ettől kezdve mindenki jobban figyelt. Többen bementek az erdő-be, és "sikerült" is kiijeszteni néhány álla-tot a sűrűből.
Zsíroshegyre érve megpihentünk, ettünk, majd kis csoportokban portyázni indul-tunk. Addig egy osztálytársunk papája botot faragott a raj számára, aminek természetesen nagyon örültünk.
3 óra felé elindultunk Solymárra, egy óra gyaloglás után megérkez-tünk. Onnan busszal mentünk a Moszkva térig, majd villamosra szálltunk és hosszú út után a 75-ös trolibusszal a Peterdy utcai cukrászdához érkeztünk. Innen aztán tele hassal és egy szép nap emlékével érkeztünk haza.



1977. szeptember 29.

Számháború

Szeptember 29-én számháborút rendezett az iskola. Reggel 1/2 8-kor volt a gyülekező. Aztán (ahe-lyett, hogy bementünk volna az iskolába) elindultunk a Hármas-határhegy felé. Hosszú út után meg is érkeztünk. Egy kis tisztáson be-széltünk meg minden óvintézke-dést, időpontot és még más egyebet. Majd felfelé mentünk és egy nagy "hahó!" után megrohantuk a terepet. Egy óvatos és nagy futás után ráakadtunk a védők táborára. Megkezdődött a harc. Öt 6. zeneis fiú (Nagy Károly, Kajdi Gábor, Bereczky Zsolt, Masznik Ferenc, Misóka Zoltán) az ellenség háta mögé került. Bereczkyt lemondták, Kajdi és Misóka hátrább vonult. A maradék kettő pedig csak ment előre, azaz kúszott. Addig, míg meg nem látták a zászlót. Vártak még egy kis ideig, aztán Nagy Károly kirohant és megszerezte a védők zászlaját. A játéknak vége. Sorakozás után indultunk haza. Jó volt a számháború, csak egy kicsit rövidre sikerült. Várjuk a sikeres visszavágót!







1977. március 15.

Margitsziget

Délelőtt a Honvéd moziban megnéztük a Négy testőr című filmet, melyet Vándor Tímea elsős húgának a két szomszédja felváltva felolvasott.

Délután kimentünk a Margitszigetre, ahol tettünk a Duna-parton egy szép sétát, majd a Petőfi-táborral szem-ben lévő réten játszot-tunk különböző labda-játékokat. Jól kihancú-roztuk magunkat, majd megnéztük az állatokat. Fáradtan, de jókedvűen tértünk haza.