Gyopárforrásnál

9 órakor az iskola előtt gyülekeztünk. Összesen 19 pajtás jött el.

Elindultunk a célunk felé. Szerencsére a villamost és HÉV-et is jól kaptunk. A HÉV-en arról beszélgettünk, hogy milyen jó lesz majd fent a hegyen.

Szép tájakon mentünk keresztül. Már az elején kifáradt mindenki. Az út negyede után egy szép me-zőre érkeztünk. A mezőn leteleped-tünk és mindenki kifújta magát.

Pár perc múlva útra keltünk s ha-marosan el is tévedtünk.

Visszafordultunk és elindultunk a jó irányba. Egyre közeledtünk a cél felé. Egy bácsival találkoztunk, és ő megmutatta a helyes és rövid utat. Útravalónak adott mindenkinek öt naspolyát.

Minden fáradtság nélkül megérkeztünk Gyopárforráshoz. Ott három fiú sütött tűzön almát, kenyeret. Elindultunk vissza az iskolához. Útközben leálltunk játszani. Körülbelül egy órát játszottunk, nagyon jó játékokat. A HÉV-hez tartottunk, amikor a pomázi lovasiskola növendékei vágtattak el mellettünk az úton. Végre hazaértünk és otthon lerogytunk az ágyra. Evvel fejeződött be a nap. (B.N.)

Rajgyűlés

1.) Napkorong az égen...
2.) Novemberi rajprogram
3.) Készülés a Karácsonyi Vásárra és a Télapó ünnepélyre
4.) A két őrs őrsi naptárának összeállítása

Majd játszottunk és énekeltünk vidáman. Nagyon nehezen tudtunk hazamenni a jó kedvtől. (K.E.)

Nemzeti Múzeum

Egyik esős szombat délelőtt Jutka nénivel megbeszéltük, elmegyünk közösen múzeumot látogatni. Én nagyon szeretem ezeket a programokat. Szívesen készültem rá.

Úgy hallottam, hogy a régi Afrika-gyűjtemény, amit Kittenberger Kálmán, a nagy utazó és vadász szerzett meg a múzeum számára, elégett. Ennek pótlására Széchenyi Zsigmond vezetésével több expedíció járt Afrikában. Ebből származik a kiállítás anyaga.

Láttuk a veszélyes nagyvadak trófeáit, melyek néha még a bennszülött lakosság életét veszélyeztetik.Borzongva gondoltam arra, milyen szörnyű lett volna találkozni bármelyikkel is a füves pusztaságon. Itt a múzeumban igazán szelídnek tűnnek. (Cs.Cs.)

Az afrikai kiállítás megtekintése után átballagtunk a múzeum egy másik részébe azzal a céllal, hogy megnézzük a Rákóczi szabadságharc idejéből ránk maradt tárgyakat, írásokat, emlékeket. itt is sok érdekes, gyönyörű dolgot fedeztünk fel. Mindent megnéztünk, amit csak lehetett. Láttunk smaragddal kirakott díszes kardot, vezéri sisakot, szöges buzogányt, aranyozott dolmányt, gyönyörű bútorokat, ezüsttel kivert pisztolyt, corvinákat és még sorolhatnám.

Azután átmentünk az ásványokhoz. Szemünk káprázott a sok gyönyrűség láttán. Össze és rendbe volt ott szedve minden föld alatti kincs. Nem győztünk gyönyörködni. De aztán ezt is végigjártuk. Kilépünk a múzeumból a zuhogó esőbe, ahol bizony elkelt a kapucni vagy az esernyő.

Szép emlékekkel - de megint késve - tértünk a sulihoz vissza, ahonnan indultunk haza. (N.K.)

Pálvölgyi barlang

1976. október 3-án, vasárnap nagyon szép reggelre ébredtünk.

1/4 10-kor találkoztunk az iskola előtt, 1/2 10-kor elindultunk. Kigyalogoltunk a Váci útig, onnan 33-as, majd a 11-es villamossal mentünk tovább, végül buszra szálltunk.

Végre!

Megérkeztünk a Pálvölgyi barlang bejáratához. Nem sokkal érkezé-sünk után el is indultunk befelé! Egy tér féle helyiségbe értünk. Innen négyfelé vezetett az út. Később szebbnél szebb köveket, cseppköveket láttunk. A barlang egyik legjellegzetesebb része a Színházterem volt, ahol a fal olyan volt, mintha padok lennének ott. Majd nem sokkal később a Zeneterembe értünk. Itt láthattuk az orgonához hasonló falrészt, és az orgona hangját is hallottuk. Távolabb a Meseterembe értünk. Itt lehetett látnmi az egyfejű sárkányt, a nagy Tengert a Meseszigettel, arrébb Piroskát a kosárkájával, és Hófehérkét a hét törpével. Még nagyon érdekes volt, hogy egy szakaszon létrán kellett felmászni. Utoljára Ádámot és Évát a nagy almafa alatt láttuk. Visszafelé nagyon hamar és röviden érkeztünk meg a kijárathoz.

A barlanglátogatás után hegyet másztunk. Nagyon kifáradtunk. Szeretnénk még egy ilyen szép és élményben gazdag kirándulást, mint ez is volt. (P.E.)

Kék szalag akció

A fiúk elindultak a kék szalag nyomában Jutka nénivel. Az út nagyon kacskaringósan vezetett, és volt egy olyan szakasz, ami nagyon meredek volt.

Visszafelé meg akartuk ijeszteni a lányokat. Már majdnem odaértünk. Elhatároztuk, hogy körbevesszük őket, ezért nagyon csöndesen, az indiánhoz hasonlómódon közelítettünk feléjük. Az ijesztés mégsem sikerült, a meglepetés minket ért. A lányok is elbújtak. Elsőnek Aradi Tünde jelzett, hogy megjöttek a fiúk. Rohantunk a táborhoz, de senki nem volt ott, csak a holmijaink.
A végén mégiscsak a lányok vettek minket körbe.